Minden, amit a telefonok kijelzőjéről tudnod kell!
2017. november 14. írta: annyi amennyi

Minden, amit a telefonok kijelzőjéről tudnod kell!

Ha telefont vásárolsz jó, ha tudod mi mit jelent!

kijelzok.jpg 

Cikksorozatunkban azoknak próbálunk segíteni, akik telefont szeretnének vásárolni, és könnyen elvesznek a különböző kifejezések között. Oldalunkon már olvashattatok a kamerákról, a központi egységben található processzorokról, legutóbb pedig egy általános összefoglalót adtunk a főbb részegységekkel kapcsolatban. Most egy picit komolyabban szemügyre vesszük a telefonok kijelzőjét.

mavick-pro-akcio.jpg

 

 

A panel, vagyis amin a kép megjelenik

A legbonyolultabb résszel kezdjük, a kijelzők technológiájával. Nem megyünk azért túl mélyre, ebben a cikkben nem próbálom elmagyarázni a kristályszerkezet fogalmát vagy az IPS panelek törzsfejlődését. Megpróbálunk a lényegi információnál maradni, ami segíthet dönteni, ha telefont választasz.

 

IPS technológia

Manapság két elterjedt technológiával találkozhat az, aki a telefon kijelzőjének milyenségét vizsgálja. Az olcsóbbik az IPS nevű megoldás. Az IPS a régi, anno simán TFT-nek nevezett panelek utódjának tekinthető folyadékkristályos megoldás. Szerencsénkre a régi - nevezzük rendes nevén- TN+film panelek a telefonok esetén már kihalni látszanak. Ezeknek sok hátrányuk volt, gyenge volt a színhűség és a kontraszt, a fekete garantáltan szürkének látszott rajtuk a betekintési szögek pedig gyötrelmesen rosszak voltak, magyarán, ha nem pont szemből néztük a telefont szinte semmit sem láttunk rajtuk. Ezek a panelek a számítástechnikában most élik reneszánszukat, a játékosoknak készült monitorokban használják őket a nagyon alacsony válaszidejük miatt.

vernee_m5_2_1.jpg

Az IPS technológia is a számítástechnikában jelent meg először. Javarészt grafikus munkára készült monitorokban alkalmazták, mert a TN+film panelekhez képest csodálatos színeket, nagyon jó feketét, nagyon jó kontrasztot kaptunk, ráadásul a betekintési szög is kiváló volt. Napjaink IPS paneljai az ősökhöz képest némi butításon mentek át. Egyszerűbb kristályszerkezet és vezetékezés jellemzi őket, kevesebb tranzisztorra épülnek. A lényeg, hogy a jó tulajdonságaik java részét az alacsonyabb előállítási költség ellenére megtartották. Az IPS panel jó tulajdonságai nagyon jól jönnek a telefonok esetén is, hiszen sok esetben nem egy zárt és sötét helyiségben, hanem az utcán használjuk őket, így fontos az, hogy a napfényben is jól látható és jó minőségű képet produkáljanak.

 

AMOLED technológia

Az AMOLED vagy OLED technológia nem új már. Emlékeim szerint sok évvel ezelőtt, először a Samsung dobott piacra AMOLED technológiás telefont. Az AMOLED leginkább abban tér el a "hagyományos" folyadékkristályos megoldásoktól, hogy nem szükséges a kijelző panelje mögé háttér világítást tenni, mert az AMOLED kijelző képpontjai saját maguk bocsátanak (lumineszcencia) ki fényt. Ennek több előnye is van. Az egyik, hogy jóval kevesebb energiát fogyaszt, mint a háttér világításos megoldások.

zte_axon_7_2.jpg

A másik, hogy kevesebb rétegből épül fel, így jóval vékonyabb kijelzők gyártását teszi lehetővé. A harmadik, hogy az AMOLED panelek képe még az IPS-nél is jobb, a színek élénkebbek, dinamikusabbak, a fekete tényleg fekete, hiszen ahol nem kell fény, ott nem kapcsol be a képpont, ennél feketébb fekete pedig nem kell, ráadásul a betekintési szögek is kitűnőek. Az AMOLED esetén régebben és manapság is lehet a beégés problémájáról hallani. A beégés azt jelenti, hogy ha a képernyő egy részén mindig ugyan az a kép van, akkor egy idő után bármit jelenít meg a panel, egy halvány szürke árnyékként mindig ott lesz a a beégett kép.

0dda094.jpg

Mit válassz?

Az AMOLED mindenképpen modernebb és jobb minőségű megoldás. Pont ezért manapság még csak a drágább telefonoknál találkozunk velük, nagyon ritka, hogy a középkategóriában is ilyet találjunk. A fentiekből talán kiderült, hogy az IPS-től sem kell félnetek. Az IPS technológia olyan felmenőkkel rendelkezik, amik garantálják a megfelelő minőséget.

 

Üveg, ami a panel felett van

Ezt a komponenst sokan lerendezik azzal, hogy "csak" üveg. Pedig ennél jóval többről van szó. Ennek az üvegnek nagyon ellenállónak kell lennie a karcolásokkal és a töréssel szemben, mert nagyon sok fizikai behatás éri. Sokan hallottatok már a Gorilla Glassról, ami egy speciális, ellenálló megoldás, napjainkban pedig már a sokadik, egyre jobb generációt használjuk belőle.

ulefone_mix_2.jpg

Az "üveg" azonban még több ennél. Az üveget, mint a telefon egyik komponensét digitizer néven találjuk a javítással foglalkozó webáruházak kínálatában. Ahogy neve is mutatja ez a részegység digitalizál, feladat, hogy ujjunk mozgását a kijelző felett "érintéssé" alakítsa. A régi érintőkijelzők valóban érintők voltak, hiszen az üveg felett több rétegű fóliát találtunk, amiket össze kellett nyomni ahhoz, hogy a telefon érzékelje, hogy hova mutatunk. Erre kellett a stylust, vagyis a kicsi ceruzákat használni. Napjainkban már nem kell nyomkodni a kijelzőt, a digitizer kapacitív eljárást használ. A módszer lényege, hogy a egy elektromos mezőt hoz létre a kijelző felett, amit aztán testünkkel, pontosabban ujjunkkal közelítev megzavarunk, ebből pedig a telefon képes kiszámolni hova mutatunk.A digitizer nagy előnye, hogy az üveg mögött van, így nem sérül, nem kopik ki, mint a régi megoldások. További előny, hogy egyre több olyan megoldás áll rendelkezésre,amivel a kijelző paneljét és az "üveget egy egységként tudják gyártani, össze tudják ragasztani, ami vékonyabb kijelzőket, összességében vékonyabb kijelzőket eredményez.

elephone_s8_8.jpg

Egy dologról még érdemes szólni, ez pedig a 2.5D és 3D üvegek megjelenése. Ezeket a megoldásokat a Samsung hajlított kijelzője hívta életre, az olcsóbb telefonokat is szerették volna legalább kicsit hasonlóvá tenni a Samsung telefonjához. A 2.5D üveg szélei egy kicsit kerekítettek, a 3D üveg pedig szinte úgy néz ki, mint a Samsung megoldása, persze azzal a nagy különbséggel, hogy amíg ott a kijelző is hajlik az üveg alatt itt csak az üveg széle van meghajlítva a sima kijelző felett.

 

Mit válassz?

Szerencsére már nem kell választanod, a régi, kikopásra, karcolódásra hajlamos kijelzők kora lejárt. Napjaink üvegjei ellenállóak, pontosabban sokkal ellenállóbbak. A telefonok leírásában nézd meg az üveg fajtáját. A legelterjedtebb Gorilla Glassból keresd legalább a 3. vagy 4. generációt. Ettől függetlenül, ha telefont vásárolsz, bármilyen üveg is legyen rajta, mindig rendelj hozzá fóliát is!

roidmi.jpg

 

Képátló

A telefonok esetén az egyik legfontosabb szempont a telefonoknál a képátló nagysága. A képátló meghatározza az egész telefon nagyságát is. A gyártók igyekeznek egyre nagyobb telefonokra rábeszélni minket, de ez fizikai korlátaink, gyakorlatilag a kezünk mérete miatt nem tart már sokáig. Ennek köszönhetők napjaink új megoldásai is. A kijelzők egyre nyúlánkabbak lesznek, mellettük a fémkeret egyre vékonyabb, ezzel együtt a telefon egyre sérülékenyebb.

vernee-mix-2-13.jpg

Napjainkban a legkisebb képátló, legalábbis a modern telefonok esetén az 5 col vagy 5 inch. Ez milliméterben ugyanazt a méretet jelenti. Ez a képátló két területen jelenik meg. Az olcsóbb készülékeknél és azoknál, amiket strapatelefonnak nevezünk. Utóbbiak azok, amik nagyobb fizikai behatásokat is képesek túlélni, ha leesnek nem kell rögtön kukázni őket.

A gyakoribb az 5,5 col, illetve mostanában a hat colos készülékek is szaporodnak. E méret fölött még extrém képátlóról beszélhetünk.

 

Melyiket válaszd?

Ha kicsi a kezed ne félj megvenni az 5 colos telefonokat, azokból is lehet erős, menő telefonokat találni. Egyéb esetben a minél nagyobb, annál jobb elvét vallom, de azért a hat col feletti telefonokon már elgondolkoznék.

 

Felbontás

Ez kifejezés a legismertebb. A megadott érték a a kijelző képét alkotó pixelek számát adja meg, egy szorzó és egy szorzat formájában. A szorzás eredménye a tényleges képpontszám, amit ne szoktak megadni, egyszerűen túl nagy érték ez, amit nehéz megjegyezni.

elephone_s8_2.jpg

A legsűrűbben használt képpontszámok a következők:

  • HD 1280 x 720 képpont
  • HD+ 1440 x 720 képpont
  • FHD 1920 x 1080 képpont
  • FHD+ 2160 x 1080 képpont
  • 2K 2560 x 1440 képpont
  • 4K 3840x2160

Látszik, hogy a 2K képpontszáma a duplája, a 4K képpontszáma a négyszerese a hagyományos teljes HD vagyis FHD kijelzők képpontszámának.

 

Melyiket válaszd?

Minél nagyobb a felbontás annál jobb. Ha a pénztárcád megengedi menj el a plafonig, de nagy kijelző mellett ne már ne vegyél HD felbontású telefont.

 

Pixelsűrűség

Sokan gondolják azt, hogy a kijelző minőségére vonatkozó legfontosabb adat a képpontok száma. Ők tévednek. A minőséget a pixelsűrűség sokkal jobban meghatározza. A pixelsűrűség mértéke a ppi (pixel per inch - képpont / inch), ami azt mutaja meg, hogy egy négyzet inch területen hány képpontot látunk.

compares-ppi.jpg

Könnyen megérthető a dolog, ha elképzeljük, hogy ha veszünk két kijelzőt, amik közül az egyik 5 a másik hat colos, de a felbontás megegyezik, akkor a nagyobb kijelzőn az egységnyi területen kevesebb képpontot fogunk találni, vagyis a képpontok, a számuk hiába egyezik meg, nagyobb területen "szóródnak" szét. Minél több üres területet találunk a képpontok között annál pixelesebbnek látjuk a képet, a ferde vonalak annál kevésbé lesznek szép simák. Minél nagyobb a ppi értéke a kép annál szebb lesz. A mai 4K kijelzők esetén szabad szemmel már nem is nagyon látjuk a képpontokat. El lehet képzelni, hogy az első okostelefonom - akkor PDA-nak nevezték- ami még csak 320 x 240 pixel felbontású volt, mennyire volt "pixeles".

 

Melyiket válaszd?

Ha nagy kijelzőt szeretnél, akkor legyen minél nagyobb a felbontás, így a pixelsűrűség is nagyobb lesz, szebb lesz a telefon képe. Ha nem akarsz túl sok adattal foglalkozni, akkor a vásárolandó telefonok pixelsűrűségét elég összevetned, a magasabb érték lesz a jobb.

 

Oldalarány

A kijelzők fontos adata az oldalarány. Ez az arányszám a kijelző rövidebb és hosszabb oldalának egymáshoz viszonyított arányát adja meg.A régi televízióknál ez 4:3-as volt. Napjaink elterjedt mérete a telefonoknál 16:9, amit a legtöbb lapostévé is használ.

umidigi-s2-1.jpg

Egyre gyakrabban találkozhatunk ettől eltérő 18:9-es vagy másképp 2:1-es arányú telefonokkal is. Ezek megjelenése a feljebb már említett fizikai korlátra, vagyis kezünk méretére vezethető vissza. A 18:9-es kijelzők nyúlánkabbak, hosszabbak, mint a 16:9-es megoldások, így nagyobb kijelző esetén sem nő meg a telefon szélessége.

 

Melyiket válaszd?

Ha nagyobb, 6 colos telefont készülsz vásárolni, akkor lehetőség szerint a 18:9-es képarányú készülékek között válogass. 5,5 colnál vagy alatta nyugodtan maradj a régebbi 16:9-es telefonoknál.

Reméljük ezt a cikket is hasznosnak találjátok. Ha igen, akkor ne felejtsétek el lájkolni Facebook oldalunkat, hogy ne maradjatok le egyetlen hasznos cikkről sem!

A témában írt régebbi írásainkat itt találjátok:

 

A bejegyzés trackback címe:

http://gadgetshop.blog.hu/api/trackback/id/tr3313276629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

invalid user name 2017.11.15. 12:07:48

Egy morzsát tennék hozzá.

A kapacitív érintőképernyőknek is van két fajtája.

Használat közben talán csak annyi a különbség, hogy az "A" típus kicsit érzékenyebb a nedves ujjakra, mint a "B".

Ámdeviszont, ha elreped: a "B" típusnál legfeljebb csúnya, de az "A" típusnál az érintőképernyő egy része érzékketlenné válik.

Persze, ne repedjen el, de tudjuk, hogy a kijelzőcsere meg a védőüveg virágzó szolgáltatás.

Az én Lenovo telefonomban sajnos az "A" fajta érintőpanel van, és szintén sajnos könnyen törik.

Roltii 2017.11.15. 12:08:11

2.5D és 3D üvegek nem a Samsung miatt lettek, hanem hogy kényelmesebb legyen fogni, oldalt ne legyen éle az üvegnek...

Amoled vs IPS: színhűség tekintetében az IPS tudtommal még jobb, amoled azért nem a valóságot adja vissza (bár sokak szeretik az élénksége miatt)

Treff Bubi 2017.11.15. 12:08:20

Régen alapszabály volt, hogy minél nagyobb a képernyő, annál több energiát fogyaszt a telefon (háttérvilágításnál nyilván). Ez még áll a mai készülékekre is?

annyi amennyi · http://gadgetshop.blog.hu/ 2017.11.15. 12:11:30

@invalid user name: Ez attól függ ragasztott e a panel. A Lenovo pont a ragasztottat használja, emiatt nem egyszerű otthon a digitizer cseréje, én biztos nem is próbálnám meg. A Lenovo telefonokhoz emiatt sokkal drágábban, de lehet venni a házba beragasztott digitizer+panel kombót, ebbe "csak" a belső részeket kell átpakolni.

annyi amennyi · http://gadgetshop.blog.hu/ 2017.11.15. 12:15:04

@Roltii: Ez szerintem régen sem volt probléma, mert az üveget besüllyesztették a kerettel egy szintbe, így sosem volt éle az üvegnek.

Az IPS OLED dologban vita helyett, menj el egy nagy bótba és nézz meg egy IPS és egy OLED tévét.

Amúgy, ahogy a cikkben is írtam az IPS-nek van sok fajtája. Manapság leggyakrabban az LG által talán 7-8 éve kifejlesztett olcsósított variánssal találkozhatunk. Ezek már nem annyira jók, mint a régiek, legalábbis grafikai szempontból, de még mindig sok nagyságrenddel jobbak, mint a TN+film.

annyi amennyi · http://gadgetshop.blog.hu/ 2017.11.15. 12:16:41

@Treff Bubi: Egyértelműen így van, és a dolgon nem változtat az sem, hogy OLED vagy IPS, a nagyobb kijelző több tápot igényel. Az elsőnél a nagyobb felbontás vagy nagyobb pixelek miatt, a másodiknál pedig leginkább a háttér világítása a döntő.

invalid user name 2017.11.16. 10:23:44

@annyi amennyi:

Hát, az aliexpressnél 18 dollár volt.

MaCS_70 2017.11.17. 19:09:01

Nem igazán értem, hogy mi szükség van arra, hogy az emberi szem érzékelő képességénél nagyobb felbontású kijelzőt használjunk. A VR persze ésszerű érv, de egyelőre nem igazán tömegigény. Egy 5,5"-os kijelzőn a FHD már ez a kategória, nagyon-nagyon kevesen (jóval kevesebben, mint ahányan állítják) látják a többlet felbontás eredményezte különbséget. Persze vannak csodálatos ideológiák, de ezek nagyjából a bullshit kategóriába esnek -- a nagyobb felbontás viszont törvényszerűen nagyobb teljesítményigénnyel és fogyasztással jár, a "minél nagyobb felbontás -- annál jobb" elv tehát téves.

MaCS