Amikor először pillantottuk meg a Cubot X18 Plus adatlapját, rögtön az az érzésünk támadt, hogy ez egyszerűen tökéletes lehet a középkategóriában. Addig-addig „ámultunk” a látottakon, még végül ki nem agyaltuk, lesz, ami lesz, ezt bizony meg fogjuk vásárolni. Ennyit elég tudni a cucc előéletéről, csapjunk is a lecsóba!
Bevezető és csomagolás
A készülék ára erősen hullámzó képet mutat(ott), mi mindenesetre egy szerencsésebb pillanatot fogtunk ki ebben a tekintetben. Kezdjük is szokás szerint a dobozzal.
 |
 |
Mint látjátok, a csomagolás egészen „finomra” sikeredett, az utalás az elegáns megjelenésre abszolút leplezetlen. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a Cubot X18 Plus az aktuális trendeknek megfelelően 18:9-es képarányú, a 2.5D üveg szélei egy kicsit kerekítettek, a kávák pedig egészen keskenyek. Szemből nézve tehát meglepően pofás, de ne szaladjunk még ennyire előre. Ez a modell a gyártó aktuális zászlóshajója, ami határozottan előrevetíti azt, hogy nem egy világcéggel van dolgunk.
Cubot?
A folytatás előtt tegyünk egy aprócska kitérőt. A márka hazai rajongói klubjának éves találkozójára elég lenne betárazni 10-15 pogácsát, egyszóval nem egy húzónévvel van dolgunk. Ennek nyilván számos jelét, illetve hozadékát fedezhetjük fel idővel; a Cubot egyike a többtucatnyi feltörekvő kínai gyártónak, meglehetősen nehéz megítélni, hogy miben jobb vagy rosszabb, mint a többi hozzá hasonló jelentkező.
A 200 főt foglalkoztató vállalat öt részlegből áll, bennünket most nyilván a mobilos divízió érdekel a legjobban, azon belül is a megbízhatósággal kapcsolatban kerestem némi anyagot. Változatos kérdésekkel bombáztam a supportot is, de igen magas szinten űzik a mismásolást – erről később.
Persze a szokásos dobálós, diótörős, kalapácsos videókat is rendre megtaláljuk, gyakorlatilag minden jel arra mutat, hogy a lehető legtöbb ponton próbálják a nagyokat másolni. Értelemszerűen egy pár hetes tesztet követően nem fogjunk tudni megmondani, hogy a készülékből 1-1,5 év után hamu és por marad, avagy hosszú éveken át hű társunk lesz – mi ez utóbbiban bízunk. Még egy gondolat a megbízhatóságról, most a szoftveres részleg vonatkozásában: a Play Protect és Malwarebytes Security vírusmentesnek értékelte a telefont (lenti kép), mélyrehatóbb vizsgálódásba (USB debugging) meg nem kezdtünk bele.
Most pedig gyorsan fussuk át, hogy miből is főztek Shenzhenben – lustább olvasóinknak elég lesz a fenti videó.
Teljes specifikáció
|
Termék adatai |
Típus: Cubot X18 Plus SoC: MT6750T, 1,5 GHz, nyolcmagos, 64-bit / GPU: Mali T860 MP2 Operációs rendszer: Android 8.0 Oreo (februári biztonsági csomag) Memória: 4 GB LPDDR3 RAM (egycsatornás, 833 MHz) és 64 GB ROM (Micro SD támogatás 128 GB-ig) Bővítés: Nano SIM + Nano SIM vagy Nano SIM + TF kártya Akkumulátor: 4000 mAh (nem cserélhető) Adatlap: Link |
|---|---|
| Kijelző | Méret: 5,99″, ívelt felületi képernyő (IPS) Felbontás: FHD+ (2160×1080 képpont) Pixelsűrűség: 403 ppi Kontraszt és fényerő: 1300:1 (tipikus) és 450 cd/m² Színtelítettség: (NTSC) 90% Értesítési ledek: zöld és piros |
| Kamera | Dupla hátlapi kamera, 20 és 2 MP (5P-s lencse, f/2.0 apertúra, autofókusz) 13 MP-es előlapi kamera (fixfókusz, 4P-s lencse) |
| Hálózat | 4G FDD-LTE: Band: 1 / 3 / 7 / 8 / 20 3G WCDMA: 900 MHz / 2100 MHz 2G GSM: 850 MHz / 900 MHz / 1800 MHz / 1900 MHz |
| GPS és kapcsolatok | GPS / A-GPS WiFi 2.4G, 802.1.1 b/g/n Bluetooth 4.0 |
| Szenzorok | Fényérzékelő Gyorsulásmérő Közelségérzékelő Ujjlenyomat |
|
Méretek és tömeg |
158,5×73,6×8,55 mm és 178 gramm |
|
Csomag tartalma |
1×Cubot X18 Plus, 1×EU hálózati töltőfej, 1×Micro USB kábel, 1×Angol használati utasítás, 1×szilikontok, 1×SIM-tű |
Külsőségek és kijelző
A készülék árkategóriájában nézve mutatós, legalábbis szemből nézve, mert a hátlap nem egy adrenalinbomba. Kézbe fogva hamar feltűnő lesz, hogy a cucc meglehetősen súlyos egyéniség (kb. 180 gramm), a mellékelt szilikontok érdemben már nem tesz ehhez hozzá, de semmiképp sem könnyít rajta. Az X18 Plus nem unibody kialakítású, a Cubot sem épp a legnagyobb név ebben a szakmában, ennek dacára az összeszerelés minőségében nincs semmi kivetnivaló. A fényes hátlap annak rendje és módja szerint remek ujjlenyomatmágnes, az oldalt körbefutó alumínium keret viszont kellemes meglepetés volt, bár a tok miatt ebből nem sokat fogunk érzékelni. A szokott módon jobb oldalt találjuk a bekapcsológombot, a hangerőszabályzót, a túloldalt pedig a SIM és a memóriakártya lakhelyét lelhetjük fel. Érdemes lett volna valamelyest nagyobb helyet hagyni a jobboldali vezérlőknél, erre bőven adott lett volna a lehetőség. A káva kétoldalt teljesen rendben van, alul és felül valamelyest vaskosabb, ebben az árkategóriában ez már így is jónak ítélhető. A 3,5 milliméteres jack aljzatot sem spórolták meg.
Egyértelműen az 5,99 colos IPS kijelző a legnagyobb ütőkártya. A fényerő remek (erős napsütésben is kielégítő, igaz ehhez alaposan fel kell tekernünk), a színek feltűnően erőteljesek, a 403 ppi meg több, mint elegendő. A panel talán egyetlen szépséghibája a válaszidő, tudjuk jól, hogy az IPS nem ezen a téren brillírozik. Mellesleg a Gearbesten szó szerint szuperlatívuszokban beszéltek róla a vásárlók („fantasztikus, nagyon szép, lélegzetelállító, gyönyörű”), így hát ezen a ponton bevéshetünk egy kövér piros pontot. Még egy kötelességünk van: a reszponzivitás elképesztően jó, a cucc villámgyorsan regisztrálja érintéseinket, teszi mindezt oly könnyedén, hogy néha már az az érzésem, még tulajdonképpen hozzá sem értem.
A megjelenítő védelmét illetően jó pont, hogy gyárilag van rajta kijelzővédő fólia, ráadásul olyan szépen felrakva, amire én biztosan nem lennék képes – picit később még visszatérünk ide. A kijelző-előlap arány tudomásunk szerint 79,63%. Meglepő, de a 2:1-es képarány miatt az X18 Plus még ekkora kijelzővel is jól kezelhető. Alant pedig az unboxing műfaj hardcore változatát tekinthetitek meg.
Hardver és üzemidő
A 64-bites, 28 nanométeres gyártástechnológiájú MT6750T önmagában még nem lesz a nyolcadik világcsoda, ezen a(z) (ár)szinten ilyen teljesítményt már hozni kell 2018-ban. Ami igazán acélos, az a RAM és a ROM mérete: előbbi 4 GB-os, utóbbi pedig 64 GB-ra rúg. Erre jön még, hogy a Cubot (szinte) érintetlenül szállítja az Android 8.0-s kiadását, felesleges appokat még nagyítóval sem találunk, úgyhogy a rendszer túlzás nélkül száguld. A kekszes csoda a fejlesztői menü tanulságai szerint átlagosan 2,5 GB memóriával futott (59%-os kihasználtság), a szabad memóriára 1,3 GB-ot számolt – mindez 2 napos használattal és gyári appokkal. Szóval igen kíváncsi vagyok rá, hogy az Android Oreo (Go edition) hogyan tudja teljesíteni a Google ígéreteit, mert az alapváltozat szemlátomást nem veti meg a memóriát, pedig a Cubot egy cseppet sem pakolta meg extrákkal a rendszert.
 |
 |
Vélhetően tényleg kevesen fognak kifogyni a belső memóriából, a csupasz rendszer okán az üres tárhely picivel több, mint 57 GB(!) az első indítást követően. A szekvenciális olvasási tempóra nincs panasz (~260 MB/s), az írási tempó viszont nem épp szenzációs (~ 100 MB/s).
A Mali-T860 MP2 elméletileg Full HD felbontásig lett tervezve, ennek ellenére valamilyen fekete mágiával szépen elmozgat 2160×1080 képpontot is. A korosodó IGP még nem áll rosszul a tudását illetően (OpenGL ES 3.1, OpenCL 1.2 és DirectX 11.1), azért nem ezzel fogjátok a nappaliban pihenő konzolt nyugdíjazni. A rendszerchip nyolcmagos, pontosabban fogalmazva 2×4 feldolgozót kínál: Cortex-A53 magok 1,5 GHz-en (teljesítménycentrikus) és 1,0 GHz-en (energiatakarékos). A SoC nem túl meglepő módon a legújabb játékokkal kissé nyögvenyelősen boldogul, ezek azért pl. még nem okoznak gondot: Dead Trigger 2, Asphalt 8: Airborne, Modern Combat 5. Egyébiránt nem feltétlenül kell ragaszkodnunk a legjobb vizuális megjelenítéshez, és akkor mindjárt gördülékenyebb lesz a megjelenítés. Az Oreo fél napos „zúzást” követően produkálta az első olyan szituációt, amikor szemlátomást (egy pillanatra) elgondolkodott az élet dolgain. Szóval gyors. Nagyon.
 |
 |
A szintetikus mérőprogramok rajongóinak egy apró ízelítővel készültünk:
- AnTuTu: ~ 55 000 pont
- Geekbench: ~ 650/2 700 pont
A 4000 mAh-s telepből energiatakarékos módban használva közel 4 óra képernyőidőt préseltem ki úgy, hogy a töltöttség 80%-ról 40%-ra esett – nyilván nem véletlenül néztem pont ebben a tartományban. Felhasználója válogatja, az átlagos rendelkezésre állási idő zúzás alatt valahol 6 és 7 óra között lehet. Megjegyzem, a játékokon kívül bátran használhatjuk alapértelmezetten is az energiaspórolós sémát, mert a böngészésnél, videózásnál és a rendszerben való bóklászásnál semmi különbséget sem lehet érezni. Ennek alátámasztására megeresztettem egy SunSpider 1.0.2 JavaScript benchmarkot:
- 1 801 ms (energiatakarékos mód)
- 1 807 ms (nagy teljesítményű mód)
Jól látjátok, a különbség olyannyira hibahatáron belül van, hogy a weblap szerint a teljesítménycentrikus beállítás volt a lassabb. A spórolós mód egyébként GUI szinten tényleg sokkalta fürgébb, hiszen szemlátomást kihagyja az animációkat.
Az üzemidő szempontjából az Oreo kitűnő választás volt, a Google ebben a verzióban is sokat tett (a háttérben és az előtérben futó alkalmazásokat szigorúbban ellenőrzi) azért, hogy a rendelkezésre állás a lehető leghosszabb legyen. Valószínűleg ennek (is) tudható be, hogy az X18 Plus mindösszesen 1%-nyi kapacitást veszít egy éjszaka alatt – takarékos sémával. Az mindenesetre borítékolható, hogy egy napon belül nem könnyű megfektetni, habár a napi töltéssel legalább könnyű az ideális tartomány (40-80%) között tartani a telep feszültségét. Az aksinál már csak azért sem érdemes túlfeszíteni a húrt – azaz állandóan 0 és 100% között táncoltatni –, mert nem cserélhető, és hát induljunk ki abból, hogy a készülék nem fekszik meg két év után. A töltő 5 voltos feszültség mellett 2 amperes áramerősséggel lehel életet a készülékbe, mely művelethez bő két órát igényel.
 |
 |
A szoftver
Ahogy fentebb már említettük, a Cubot nem igazán erőltette meg magát ezen a ponton. A kekszes rendszer ennek megfelelően csak az alapokat szállítja, azt legalább kellő stabilitással és sebességgel. Legnagyobb bánatomra a kezelőfelület finomhangolására szolgáló menüt (System Tuner UI) nem sikerült aktiválni.
Rendszerprogramok
- Beállítások
- Fájlkezelő
- Fájlok
- FM-rádió
- Fotók
- Galéria
- Hangrögzítő
- Kamera
- Messages
- Naptár
- Névjegyek
- Óra
- Számológép
- Telefon
- Üzenetek
- Vezeték nélküli frissítés
- Chrome
- Drive
- Duo
- Fotók
- Gmail
- Gboard
- Play Áruház
- Play Filmek
- Play Zene
- YouTube
- Térkép
 |
 |
Kamera
A hátlapi kamera 20 megapixeles képeket lő, a szenzor viszont értesüléseink szerint 16 MP-es, ennél fogva interpolált a legnagyobb választható felbontás. A másodlagos szenzor 2 megapixeles – erre se fogadnánk nagy összegben –, elméletileg a Blur effektet használva mutatja meg képességeit. Azért elméletileg, mert a gyakorlatban én nem igazán tapasztaltam különbséget akkor, amikor letakartam ezt a segédkamerát – ugyanez igaz a fekete-fehér módban készült képekre is. Akárhogy nézem, igen erős a gyanú, hogy a bokeh hatást szoftveres manipulációval állítja elő a készülék. Az előlapi kameránál is akad némi szoftveres rásegítés, itt 8 MP alapanyagból lesz 13 MP-es végeredmény. Az objektív számottevő kiemelkedése miatt érdemes használnunk a/egy tokot.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A fenti képekhez érdemes még azt is hozzávenni, hogy a fotós nagyon mélyen veszett el bennem, még nem is sikerült megtalálni. Az mindenesetre hamar egyértelmű lett, az érzékelő (sajnos a beszállítóról ismeretlen) elég érzékeny a fényviszonyokra. Ideális körülmények között megüti azt a szintet, amivel nem maradunk szégyenben a közösségi oldalakon; a részletgazdagság és a színvisszaadás (ilyenkor) jónak ítélhető. Kellő megvilágítás hiányában viszont könnyen zajosak lesznek a képek, esetenként a dinamikatartomány is hagy kívánnivalót maga után. Összességében vállalható a dolog, az meg evidens volt, hogy nem ezzel fogjuk az év fotóját lőni. A fókuszálás bizony lehetne fürgébb, az elkészült képek átlagosan 4-5 MB-ot foglalnak
Az X18 Plus a következő képmódokat kínálja:
- panoráma
- arcszépítő
- HDR
- Pro
- Mono
- alapértelmezett
- Blur
Készítettünk egy tesztvideót is, a készülék a videót Full HD-ban, 30 fps-sel rögzítette.
Hangzás
A készülék alján elhelyezkedő monó hangszóró már féltávnál korrekt hangerőre képes, a minősége is abszolút kielégítő, számottevő basszusokat azonban nem érdemes elvárni tőle. Youtube videózásra teljesen alkalmas. A mikrofon olyannyira érzékeny, hogy 4-ből 3-szor még a suttogást is értelmezni tudta.
 |
 |
Kapcsolatok
Végszó
Nem vagyunk könnyű helyzetben a Cubot X18 Plus értékelésénél, legalábbis akkor biztosan nem, ha a Gearbestes árazást vesszük figyelembe; a cucc kereskedelmi ára 169 dollár lenne, ennek ellenére hosszabb ideig láttuk 149 dolláros árcédulával. Mivel igencsak sűrű a mezőny ezen az árszinten, ezért roppant sokat tud javítani ez a 20 dolláros különbözet is, hiszen nagyon nem mindegy, hogy például a LEAGOO KIICAA MIX az ellenlábas, vagy épp a MAZE Alpha X. Ezt félretéve elmondhatjuk, hogy a gyártó egy remek phabletet rakott le az asztalra: az operációs rendszer gyors és naprakész, az MTK6750T SoC ennyi memóriával korát meghazudtoló tempóra képes, a kijelző pedig valóban káprázatos lett. A Cubot korántsem tartozik a high end márkák közé, nálunk mindenesetre nem volt rá panasz, komoly anomáliákkal a bő egyhetes teszt során nem találkoztunk. Nyilván a rendszer azért nem tökéletes, az Oreo egy-két menüpontnál (pl. ujjlenyomat és LED értesítésjelző) angol maradt, azonkívül az első töltésnél a szoftver valamiért deaktiválta a töltöttség százalékos kijelzését, aztán szerencsére a továbbiakban már jól viselkedett.
Nem mehetünk el szó nélkül a negatívumok mellett sem; az X18 Plus mutat hiányosságokat a szenzorok terén és sajnos NFC sincs benne – ezekkel még azért együtt lehet élni. A kijelzővédelem is egy gyengepont, mivel Gorilla Glass üvegre már nem futotta. A támogatói háttérnél mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen szintet hajlandó bevállalni, a magunk részéről próbáltunk némi információt összeszedni, hogy könnyebben dönthessetek.
A Cubot X18 Plus a Gearbesten jelenleg is megvásárolható (katt a képre!), az ára mindösszesen 169,99 dollár. Ha bármi kérdésetek van, ne habozzatok feltenni!
