Ha modern és gyors routert szeretnél, de lehetőleg olcsóm, akkor ez neked készült!
Bevezető
Elég nagy gondban vagyok, mert egy korábbi cikkemben, amiben a Xiaomi AX3600 routert mutattam be, mindent leírtam, amit a technológiáról tudni érdemes. De tényleg mindent. Emiatt azután, most kénytelen leszek egyes bekezdésekben ismételni magamat.
Szerencsére, a két router között azonban jókora eltéréseket találunk, így mégis lesz egy csomó új információ a cikkben. Annál is inkább, mert a sebességtesztekben összehasonlítottam a Wi-Fi 6-ot a Wi-Fi 5-tel, sőt a Xiaomi AX3600 csúcs routert a cikkben szereplő Xiaomi AX1800 routerrel. Csapjunk is bele!
Miért jó a Wi-Fi 6?
Na, ez lesz az a fejezet, amit egy az egyben átemelek a másik cikkből, nem tudnám még egyszer olyan jól leírni a lényeget. Ha ott már olvastátok, akkor ugorjátok át, ha nem, akkor nosza, érdemes! Viszont ígérem, hogy ezután a fejezet után már csupa új dolog jön.
Nagyon sok minden változik a Wi-Fi-ről 6-ra történő átállásnál, amiből mi, mezei userek nem sokat fogunk észrevenni, hiszen látszólag, a működésben nem lesz változás. Az eszközünk szépen felcsatlakozik a hálózatra, és lesz net. A változások ennél persze sokkal mélyebbek.
A Wi-Fi 6 fejlesztésénél a kulcsszó a rugalmasság volt. Az előző szabvány kiadásakor (2013.) egy átlagos háztartásban 3-5 eszköz használt vezeték nélküli kapcsolatot. Ez napjainkra minimum duplázódott. Egyre több a mobiltelefon, a tablet, a tévék is wifisek, a tv-box is wifis, és akkor még nem beszéltünk a különböző okosotthon eszközökről, robotporszívókról, okos lámpákról, okos konnektorokról és egyebekről. Szóval, ha egy háztartáson belül 10-15 wifis eszköz van, már meg sem lepődünk, és ez még csak a jelen.
Évről-évre, nagyságrendekkel nő a wifis eszközök száma, és a növekvő eszközszámot a ma kapható routerek egyre nehezebben szolgálják ki. Ez nem csak a beléjük épített vas, például a processzor gyengeségére, hanem az alkalmazott technológia hiányosságaira is visszavezethető.
A Wi-Fi 6-ot alkalmazva sokkal rugalmasabb és megbízhatóbb hálózatok építhetők ki, akár több száz wifis kütyü egyidejű kiszolgálására. Ezt több új technológia bevezetésével érik el. A Wi-Fi 6 esetén például az átviteli csatorna szélessége 160 MHz-re nő, emellett pedig megjelenik az 1024-QAM (Quadrature Amplitude Modulation) moduláció, amivel egységnyi idő alatt négyszer annyi adatot lehet átvinni.
Megkapjuk a Wi-Fi 6-tal a OFDMA (Orthogonal Frequency Division Multiple Access – ortogonális frekvenciaosztású többszörös hozzáférés) nevű módszert, ami lehetővé teszi, hogy egyszerre több eszközt szolgáljon ki a router (vagy AP). Ez egy kicsit bővebb magyarázatra szorul.
A routerek, amióta több antennával rendelkeznek és használják a MIMO (MU-MIMO) technológiát, azóta képesek párhuzamosan több eszközt is kiszolgálni, vagyis egyszerre több eszköznek adatot küldeni. Viszont, adatot fogadni csak egy eszköztől tudtak egyidőben. A forgalmat ráadásul az is lassítja, hogy antennánként a egy régebbi router csak egy eszközzel tud egyidőben kommunikálni.
A gyártók ezt rendre egy teherautós példával szemléltetik. A dolgot úgy kell elképzelni, van egy Wi-Fi 5 routerünk 4 antennával, akkor a példánál maradva, a csomagok kiszállításához négy teherautót használhatunk, amik mind 1-1 eszközhöz visznek ki egy-egy adatcsomagot. A wifis eszköznek jelezni kell a router felé, hogy a csomag megjött és hibátlan. A router egyszerre egy eszköztől tudja a megérkezett jelzést várni, a többi három eszköz pedig vár a sorára, hogy az üzenetet elküldhesse.
A Wi-Fi 6 esetén a menet teljesen megváltozik. Egy antenna egyidőben nem csak egy, hanem több eszköznek is tud adatot küldeni. Vagyis, ha az előző példánál maradunk, akkor a négy antenna négy teherautó, de teherautónként nem egy-egy, hanem akár mind a négy wifis eszközünknek van egy-egy csomag. Tehát, egy ciklus alatt az egy antenna elküld annyi adatot, mint a régebbi megoldásnál 4 küldött el. Ha pedig négy antennánk van, akkor az egyszerre elküldött csomagok száma nem négy, hanem 4 x 4 lesz. Ráadásul a visszafelé küldött adat is gyorsabban eljut a routerbe, vagyis egyszerre több eszköz jelzi, hogy a szállítmány hibátlanul beérkezett, jöhet a következő csomag.
A sebesség tehát, a Wi-Fi 6 esetén nagyságrendekkel gyorsul a Wi-Fi 5-höz képest, főleg, ha egyszerre sok eszközt kell adattal kiszolgálni.
Van aztán itt még egy technológia, ami javítja az adatátvitelt, ezt pedig BSS Coloringnak nevezik. Ez azt a problémát igyekszik kiküszöbölni, amikor sok, egymáshoz közel lévő AP vagy router egyazon csatornán akar kommunikálni. Ez olyan helyeken jelent komoly problémát, mint például egy panelház (csak, hogy a lakossági felhasználásnál maradjunk), ahol például minden lakásba ugyan az a cég köti az internetet, minden lakásba ugyanazt a routert használják, bekötéskor a szakemberek nem választanak olyan csatornát, ami kevés eszköz sugároz, a router pedig nem képes csatornát váltani.
Ha ilyen esetettel találkoztunk, akkor a hibajelenség mindig az volt, hogy a net szakadozott, a sebesség ingadozott. Ennek oka az interferencia, és az, hogy a routernek meg kell várnia, amíg létrejön egy tiszta jel, és csak ez után tudja elküldeni az adatcsomagot a wifis eszköznek.
A Wi-Fi 6 esetén a router képes érzékelni, hogy egy adott csatornán milyen erős a zavaró jel. Egy nulla és hét közötti skálán jelöli a jel erősségét, és ezeket az erősségeket jelöli különböző színekkel. Innen a colours elnevezés. Ha úgy találja, hogy egy adott csatornán a zavaró jelszint alacsony, akkor ős is használni fogja ezt a csatornát, ám ha a jelszint erős, akkor nem. Ezzel a módszerrel a csatornák sokkal hatékonyabban megoszthatók, kevesebb interferencia keletkezik, vagyis röviden, a wifis routerekkel túlzsúfolt környezetben is gyorsul az adatok átvitele.
Még egy mondat, aztán be is fejezem. A korábbi Xiaomi, illetve Redmi AC2100-as routerek is használtak egy technológiát, ami természetesen bekerült az AX3600-ba is. Ezzel pedig a router képes volt felismerni a wifis eszközt, aminek jelet továbbított, például meg tudott különböztetni egy telefont egy okosizzótól, sőt, még a routertől való távolságot is „látta”, így automatikusan ki tudta választani azt a frekvenciát, jelesül a 2,4 vagy 5 GHz-rt, amin keresztül az adatokat továbbította.
Xiaomi AX1800 – külső és csomagolás
A csomagolásról most sem érdemes túl sokat beszélni. A dobozon ott a router és egy csomó információ kíniul, szóval ezzel sokra nem megyünk.
Annál érdekesebb maga a router. A Xiaomi első érdekes formájú routere az AC2100 volt, ami egy henger volt. Antennák annál, és az AX1800-nál sem látszanak, ám az AX1800 már egy szögletes hasáb.
A kialakítás előnye, hogy a kéményhatás miatt (meleg levegő felfelé száll), nem szükséges aktív hűtés, az elektronika kellően hűvös marad. A levegő alul lép be, és felül, a nagyméretű nyílásokon távozik, immár felmelegedve.
A router oldalán diszkrét bronz (vagy arany) feliratok, elől, alul két hosszúkás LED. Ezek narancs vagy kék fénnyel világítanak, utóbbi mutatja a működőképes állapotot. A két LED közül az alsó a készülék üzemeléséről, a felső az internet kapcsolatról tudósít minket.
A négy gigabites Ethernet csatlakozót hátul, egymás felett találjuk. A legalsó a WAN port, ahol az internet bejön, a fölötte lévő három pedig LAN port, ahol kimegy. Az Ethernet portok alatt találjuk a tápegység csatlakozóját.
A router külsőleg tehát mutatós, izgalmas forma, már persze akkor, ha egy átlag routerhez hasonlítjuk. Nyugodtan kitehetjük a nappaliba, a TV mellé, nem fog belerondítani a lakás dizánjába.
Xiaomi AX1800 – használat, kezelés
Ezen a ponton gyorsan átsuhanunk. Inkább beteszem a bekezdés végére az AC2100 routerről írt cikkem linkjét, mert minden megegyezik azzal, amit ott leírtam.
A lényeg. A routert beállíthatjuk mobiltelefonról és asztali gépről is. Előbbi esetben az Mi Wifi programra lesz szükségünk, ez megtalálható a Google és az Apple alkalmazásboltjában is, természetesen ingyenes. A program angol nyelvű, de aki állított már be routert ezzel is el fog boldogulni.
Az asztali gépről (vagy notebookról) a beállítás trükkösebb. Ha a routert bekapcsoltuk, bedugtuk a WAN portba az internetet és összekötöttük a LAN portot a gépünkkel (vagy felcsatlakoztunk rá wifin), akkor az miwifi.com címet kell a böngészőbe beírni. Érdemes Chrome-ot használni, mert a felület kínai nyelvű, de a Chrome beépített fordítójával (jobb klikk a kijelzőn, fordítás magyar nyelvre menüpont) tökéletesen magyarított felületet kapunk, így akár hazánk ékes nyelvét használva is beüzemelhetjük a routert.
A további részleteket az alábbi linken található cikkben elolvashatjátok:
Xiaomi AC2100 router teszt
Xiaomi X1800 – hardver
Kezdjük a papírformával, aztán lássuk, hogy hogy miért, és mennyivel gyengébb a Xiaomi AX1800 az AX3600-nál!
Bár ez a router a Xiaomi Wi-Fi 6 családjának olcsósított verziója, ez a hardver leírásából első blikkre nem jön le, ugyanis elég komoly vasat kapunk. A router lelke, vagy talán agya inkább a Qualcomm ötmagos, 64 bites IPQ6000 nevű lapkája, amit a gyártó kimondottan ilyen routerekhez fejlesztett ki.
A lapkában négy darab 1,2 GHz-en működő Cortex A-53 mag dolgozik, a munkájukat pedig egy dedikált hálózati gyorsító, rövidítve NPU segíti, aminek órajele 1,5 GHz. A rendszer működéséhez kell még 128 MB memória, 256 MB háttértár is.
A routerhez a 2,4- és 5 GHz-es modulok is a Qualcommtól érkeztek, de a nyáklemezen találunk még a Qorvo-tól származó jelerősítőket, és még egy Qualcomm lapkát, a QCA8075-öt, ami a hálózati portok kapcsolásáért felel.
Ahogy látható, a Xiaomi nem kispályázott, amikor a beszállítókat összeválogatta. Ami különösen jó, hogy a központi egység a Qualcomm terméke, azé a cégé, ami a legjobb mobil lapkákat is gyártja. Az, hogy házon belül készül a Qualcomm SoC-kal gyártott mobiltelefonok Wi-Fi 6 egysége, és az ezeket kiszolgáló router központi egysége garancia arra, hogy a lehető legstabilabb, leggyorsabb vezetéknélküli kapcsolatot kapjuk.
Lássuk gyorsan, hogy miben különbözik az AX1800 az AX3600-tól, vagyis a Xiaomi csúcs Wi-Fi 6 routerétől!
Az AX a névben jelen esetben is az AX szabvány támogatását mutatja, amit mostantól már Wi-Fi 6-nak neveznek hivatalosan. A mögötte lévő szám a router elméleti adatátviteli sebessége. Ebből rögtön látható, hogy az AX3600 dupla olyan gyors, mint az AX1800. Vagy nem?
Nem, ez ennyire nem egyszerű. Az AX1800 ugyanis más hardvert tartalmaz, mint az AX3600. Hogy mást ne mondjak, míg a drágább darabon 7 darab antenna van, addig az AX1800-ban csak kétszer kettőt találunk. Az AX3600-on két antenna dolgozik a 2,4- négy darab pedig az 5 GHz-es sávra, a maradék egy pedig a dedikált okosotthon eszközöket kiszolgáló egység.
Az AX1800-nak fizikailag két darab antennája van, ezek kétcsatornásak, így végül is mondhatjuk, hogy két darab 2,4- és két darab 5 GHz-es antennával rendelkezik, dedikált okosotthon (IoT) antenna pedig nincs.
Az elméleti sávszélesség az antennák száma miatt is lehet több, vagy kevesebb, jelen esetben nyilván kevesebb. Ha mást nem nézünk, csak az IoT antenna hiányát, máris közel 590 megabittel csökken az összesített elméleti sávszélesség. Vagyis az biztos, hogy az AX1800 nem fele olyan gyors, mint az AX3600. Na, de akkor miért ennyivel olcsóbb?
Több dolog miatt, és ezek mind a hardverre vezethetők vissza. Az antennák számát már említettem, de ott van még a kevesebb memória, a kisebb háttértár, a jelerősítők számának feleződése. A gyengébb hardver miatt alacsonyabb az elméleti maximum sávszélesség, ami meglátszik a valós átviteli sebességen is. Az alábbi képeken egy Wi-Fi 6 képes telefonnal (Xiaomi Poco F2 Pro) készített tesztet láthattok. A baloldalon a Xiaomi AX1800, a jobb oldalon a Xiaomi AX3600 átviteli sebessége látszik. Ez a mérés nem az internet felőli sávszélességet, hanem közvetlenül a router és a telefon közötti sávszélességet mutatja.
Olcsóbb azért is, mert bár tökéletesen kezeli az okosotthon, főképp a Xiaomi okosotthon eszközöket, ehhez nem kapott dedikált hardvert. És olcsóbb azért is, mert kevesebb eszköz egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé (most ér mosolyogni), számszerűleg egyszerre „csak” 128, nem pedig 256 wifis eszköz kapcsolódhat hozzá.
Összességében tehát látható, hogy míg az AX3600 a csúcs a routerek között, a felső kategória, vagy mondhatjuk úgy is, hogy egy erődemonstráció, addig az AX1800 mindössze egy csendes, dolgos, és kellőképp izmos hálózati eszköz. Ha be kell sorolnom valahova, akkor a középkategória felső harmadába tenném.
Tesztek
A méréseket a Speedchecker nevű programmal végeztem, mert ezzel lehet mérni a router és a telefon közötti sebességet. Az internet felé használható sávszélesség most nem érdekel minket, hiszen a router külső lába, vagyis a WAN portja gigabites, így gigabites sebességig ki fogja tudni szolgálni az internetet is.
Ami minket most jobban érdekel az két dolog. Az egyik, hogy különböző távolságokra a routertől milyen sávszélességet kapunk, a másik, hogy milyen különbséget tapasztalunk akkor, ha a teszthez Wi-Fi 5 vagy Wi-Fi 6 telefont használunk. Utóbbi mutatja meg, hogy az új szabvány mennyivel nyújt többet, mint a régi. A tesztben a telefonok egy Xiaomi Mi Note 10 (Wi-Fi 5 - baloldal) és egy Xiaomi Poco F2 Pro (Wi-Fi 6 - jobboldal) voltak.
Az első tesztet a routertől 50 centis távolságban futtattam le.
A második tesztet a ház ugyanazon szintjén, de két szobával, nagyjából 10 méterrel távolabb.
A harmadik teszthez lementem a földszintre. A távolság nem igazán nőtt, de lett a telefonok és a router között egy szintkülönbség és egy lépcsőház.
A negyedik tesztet a házon kívül, nagyjából attól 50 méterre indítottam. Ráláttam a szoba ablakára, ahol a router volt, de az ablak be volt csukva.
Az ötödik, és utolsó teszt ismét a házon kívülről, de már nagyjából 100 méteres távolságból.
Konklúzió
Mit mondhatnék, a Xiaomi AX1800 egy szuper darab. Jóval olcsóbb, mint a nagytestvére, de nem véletlenül. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy mind az AX3600, mind az AX1800 olcsóbb, mint a konkurensek hasonló megoldásai. A Xiaomi tényleg megfizethető áron ad Wi-Fi 6-ot, ami egyértelműen a jövő technológiája.
A kérdés, hogy megéri-e megvenni. Akinek új routerre van szüksége, aki kinőtte a régit, annak egyértelműen érdemes a Wi-Fi 5 helyett már a hatosra szavazni. Ha esetleg egy Xiaomi AC2100-as Wi-Fi 5 routert birtokolsz, akkor már nem biztos, hogy megéri a csere. Ebben az esetben egyértelműen a Xiaomi AX3600 a továbblépés útja.
Szóval a lényeg. Ha olyan routert szeretnél, ami megint évekig kiszolgál, mint az előző, de nem szeretnél túl sokat költeni, akkor ajánlom szíves figyelmedbe a Xiaomi AX1800-at!
A cikkben szereplő routert itt tudod megvásárolni: Xiaomi AX1800 Wi-Fi 6 router
A Xiaomi legjobb routerét EU raktárból is megvsárolhatod a vásárláshoz használd a BGAFF10OFF kuponkódot itt: Xiaomi AX3600 Wi-Fi 6 router
Ha pedig nem kell a legújabb, akkor Xiaomi talán legjobb Wi-Fi 5 routerét itt találod: Xiaomi AC2100 Wi-Fi 5 router
Ne feledd, szállítási módnak válaszd a vám és ÁFA mentes EU Priority Line szállítást!
A poszt kereskedelmi üzenetet tartalmaz.
Specifikáció:
CPU |
IPQ6000 négymagos 64-bit A53 1.2 GHz CPU + egymagos 1.5 GHz NPU egység |
ROM |
128 MB |
Memory |
256 MB |
2.4 GHz Wi-Fi |
2x2 (IEEE802.11ax, 574Mbps) |
5 GHz Wi-Fi |
4x4 (IEEE802.11ax, 1201Mbps) |
Antenna |
2x2 darab kétcsatornás antenna |
Hűtés |
Ventilátormentes passzív hűtés |
Fizikai Ethernet csatlakozók |
1*10/100/1000 WAN (Auto MDI/ MDIX); 3*10/100/1000 LAN (Auto MDI/ MDIX) |
Vezetéknélküli szabványok |
IEEE 802.11a/b/g/n/ac/ax, IEEE802.3/3u/3ab |
Kétcsatornás |
2,4 GHz, 5 GHz |
Vezetéknélküli csatornák |
2,4 GHz: 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13 5 GHz: 36,40,44,48,149,153,157,161,165 |
Moduláció módok |
11b: DSSS: DBPSK(1Mbps), DQPSK (2Mbps), CCK (5.5/11Mbps) 11a/g: OFDM: BPSK (6/9Mbps), QPSK (12/18Mbps), 16QAM(24/36Mbps), 64QAM(48/54Mbps) 11n: MIMO-OFDM: BPSK, QPSK, 16QAM, 64QAM. Rate set: MCS0~MCS15 11ac: MIMO-OFDM: BPSK, QPSK, 16QAM, 64QAM, 256QAM. Rate set: MCS0~MCS9 (2 streams supported) 11ax: MIMO-OFDM: BPSK, QPSK, 16QAM, 64QAM, 256QAM, 1024QAM. Rate set: MCS0~MCS11(2 streams supported) |
Operációs rendszer |
OpenWRT-re épített intelligens router operációs rendszer |
Titkosítások |
WPA-PSK / WPA2-PSK/ WPA3-SAE + fekete és fehér lista, rejtett SSID, intelligens védelem a hálózat feltörés ellen |